El Camino - Az én utam...

Ahogy a legtöbb éjszakám, ez is forgolódással telik és bár úgy érzem, hogy nem alszom sokat, de reggelre végül mégis kipihenem magam.

Későn keltem és a helyi reggeli elfogyasztása után, fél 9-kor indultam útnak. Észrevettem, hogy nem szeretem, ha ilyen későre hagyom a kezdést, mert nincs olyan kedvem hozzá.

A délelőtti első 20 km nagyon szép volt, szinte nem is éreztem, hogy mennem kell. Aztán délben megálltam a 100-as km kő után. Azt hiszem akkor érhettem utol az utolsó 100 km-re specializálódott turista Caminosokat, mert annyian összeszaladtak, hogy hemzsegett az út. Az egyszerű oka annak, hogy ennyi ember van itt, hogy aki megteszi ezt a távot és igazolja pecsétekkel, az is megkapja a Compostellát. Nagyon sokan vitetik előre taxival a hátizsákot a már előzőleg lefoglalt szállásra és Ők csak a kis elemózsiát és vizet viszik a hátukon. Nem mennek többet, mint 20-25 km, és ezért már délben a végcélnál pihegnek, halál fáradtan. Az elején nagyon zavartak, de aztán nem vettem róluk tudomást, és mintha el is tűntek volna a szemem elől. Ennek persze lehet az oka, hogy éppen végeztek, de az utam hátralévő részében sem tűntek fel ekkora csapatokban, mint a mai nap folyamán. Nekik ez az útjuk, ezt el kell fogadnom.

Hatalmas meglepetésben volt részem délután 4 órakor. Beértem azt a nőt, aki 3 nappal ezelőtt az alattam lévő ágyban aludt Ponferradaban, ami innen 130 km. Elég furcsán is nézett rám, amikor elhaladtam mellette, mintha felismert volna és zavarban is volt. Fizikailag képtelenség, hogy azt a tempót menje, amit én. Egyrészt legalább 60 éves volt, másrészt a hátizsákja is inkább egy bőröndhöz hasonlított, amit már akkor kiszúrtam. Gyanítom, hogy fogott egy taxit minden nap és 15-20 km-t azzal ment. Érdekes emberek vannak, arra is képesek, hogy önmagukat becsapják. Na de ne foglalkozzak azzal, amihez semmi közöm.

Mintha fizikailag kezdenék kimerülni. Örülök, hogy már csak 80 km van hátra. Holnap korábban fogok kelni és reggelizni is később fogok.

Ma egy magányos napon vagyok túl. Van elég gondolat a fejemben és talán tudat alatt azokat rendezgetem.

Ugrás az aktuális fényképekhez (új ablakban) >>>

Ugrás a 17. napra >>>